Épületenergetikai változások 2021 januártól

2021 febr 13

Gyorsan elterjedt a hír, miszerint a közel nulla követelmények teljesítésére fél év haladékot kaptak az építkezések, azonban emellett több számottevő változás is történt az épületnergetikát és tanúsítást illetően. A jogszabályi változásokról több portálon is olvashatunk, ezért bár átfutjuk a lényegi változásokat, elsősorban a szoftvert szempontjából, jelezve, hol és hogyan kezeli a témát a továbbiakban a program.

Legfontosabb, a programot is érintő változások

1. A minimális megújuló részarány növelt energiahatékonysággal is teljesíthető

A közel nulla követelményhez előírt 25%-os megújuló részarány (MER) teljesítése sok esetben okozott eddig is nehézséget. Januártól ez teljesíthető növelt energiahatékonysági követelmény teljesítésével is, vagyis a méretezett összesített energetikai jellemző (Ep) szigorúbb határtékének teljesítésével.

7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6. melléklet IV. rész 5. pont

5. Abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek az 1. pont szerinti minimális megújuló energia részarány teljesítésére nem adottak, a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető. A minimálisan elvárt megnövelt energiahatékonyság-szintet a IV. 2. táblázat szerint kell biztosítani.

IV.2. táblázat: A megnövelt költség-hatékonyság követelményértékei

A

B

1.

Rendeltetés

EP méretezett összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m2/a)

2.

Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt)

76

3.

Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1)

68

4.

Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve)

65

1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2/a-val való megnövelése megengedett.

A III. rész 2. pontja szerinti egyéb rendeltetésű épületek esetében a megnövelt költség-hatékonyság követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a következő feltétel teljesül:

EP méretezett < 0,76 · EP referencia
ahol
EP referencia: A III. rész 2. pont 2.1-2.3 alpontja szerint meghatározott referencia épület összesített energetikai követelményértéke.

A programban a korábbiakkal egyezően vizsgáljuk a MER 25%-os arányának teljesültét, és amennyiben az arány nem éri el ezt a mértéket, az Ep méretezett összesített energetikai jellemző fentiek szerinti, csökkentett határértékének való megfelelést is megvizsgáljuk. Az eredmények az Összesítés fülön láthatóak. Amennyiben utóbbi kitétel teljesül (az egyéb kritériumok mellett), az épület megkaphatja a KNE besorolást. Ebben az esetben a dokumentációban jelezzük, hogy növelt energiahatékonységgal teljesült a követelmény. Amennyiben az Ep méretezett számított értéke magasabb fenti határértéknél, a KNE besorolásba nem jut be az épület.

 

2. Talajon fekvő padló esetén ismét alkalmazható peremszigetelés

A 2016-os változások szüntették meg, mely egyrészt komoly ellenérzést váltott ki a szakmában, másrészt például ipari csarnokok esetén teljesen indokolatlan is volt a teljes padlófelület hőszigetelés. Mostantól ismét alkalmazható új építés esetén a peremek mentén 1,5 m sávban készített hőszigetelés, mely lábazati hőszigeteléssel is helyettesíthető, a 2016 előttiekkel megegyezően.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. mellékelt 1. táblázatban, a hőátbocsátási tényezők követelményértékénél szerepel a kiegészítés, miszerint:

Új épületeknél a talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

A szoftverben a talajon fekvő padló részletes számításánál megadható a perem menti, illetve lábazati hőszigetelés is, melyet az U érték számításakor figyelembe veszünk. Egyszerűsített számítás esetén a TNM rendelet 3. melléklet III./ III. 1. táblázata szerint számolunk, mely táblázat a korábbiakhoz képest nem változott, és szintén a kerület menti 1,5 m-es sávot veszi figyelembe, vízszintes és/vagy függőleges értelemben.

 

3. Az országos hálózatból vett elektromos áram is tartalmazhat megújuló részarányt

A  felhasznált minimális megújuló részarány számítására vonatkozó szövegrész módosításába bekerült, hogy az országos hálózatból vett elektromos áram összetevője is figyelembe vehető megújuló energiaforrásként, méghozzá a táblázatban megjelölt 0,1-es esus megújuló energia részaránnyal.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. mellékelt IV. 1. pont és IV.1. táblázat

IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

1. Abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, a közelben előállított vagy az országos hálózatból vett elektromos áram összetevője. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló energia részarány legfeljebb 25 kWh/m2-év lehet. A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke a következő képlettel határozható meg:

Esus min = 0,25 · EP méretezett
ahol
Esus min: a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke,
EP méretezett: a 2. melléklet XII. része szerint meghatározott, az épület számított összesített energetikai jellemzője.

IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az EP méretezéshez a 3. melléklet V.1. táblázatát kell alkalmazni)

  A B  
1. Energia esus
Megújuló energia részarány
 
2. az országos hálózatból vett elektromos áram 0,1  
3. megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet 1,00  
4. megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia 1,00  
5. távhő a 6/A. § szerint közzétett érték

 

A szoftverben az elektromos fogyasztók által felhasznált, országos hálózatról biztosított helyi energia értékének 10%-át automatikusan figyelembe vesszük a megújuló részarány számításánál.

A szoftverben lényeges változást nem okozó, de fontos változások:

4. Új építésű épületek használatbavétele – 2021.június 30-ig elfogadják a közel nullánál gyengébb minősítést is

Vélhetően az utóbbi hónapok korlátozásai, vagyis az önhibájukon kívül megcsúszott építkezések miatt volt ilyen megengedő a jogalkotó, hiszen 2014 óta ismert, hogy idéntől a közel nulla energiaigénynek kell megfelelnie a használatbavételkor az épületeknek. Vagyis az utóbbi években már kizárólag ilyen terveknek kellett volna kikerülniük a tervezőasztalokról.

A változásokat a 7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6. § (2) bek. a) pont és 7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6/B. § tartalmazza.

6.§ (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.
(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő – a 6/B. §-ban meghatározott kivétellel – minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
b)-c)
d) az épületnek meg kell felelnie a 8. mellékletben meghatározott követelményeknek.
e)

6/B. § A 6. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően, ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor, a 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak 2021. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelni.

A programban elérhetőek maradtak a korábbi lehetőségek, és felhívjuk a felhasználóink figyelmét a szóban forgó jogszabályváltozásra a programon belül is (ld. sárga felkiáltójel).

 

5. Az alternatív rendszerek alkalmazhatóságának részletes vizsgálata dokumentálandó

Új épület és jelentős felújítás esetén már korábban is elő volt írva az alternatív rendszerek vizsgálata, azonban mostantól ezt a műszaki leírásban is rögzíteni kell. A TNM rendelet 4. melléklete tartalmaz mintalapot a rögzítés módjára.

Az előírást a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. § -a tartalmazza:

5.§  (1) Új épület építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint.

(2) Az alternatív rendszerek elemzését el lehet végezni egyedi épületekre vagy hasonló épületek csoportjaira vagy azonos területen levő, azonos adottságú épülettípusokra vonatkozóan, illetve közös fűtési vagy hűtési rendszer esetében valamennyi, a rendszerre rákötött épületre vonatkozóan is.

(3) Meglévő épületek jelentős felújítása esetén az építészeti-műszaki tervdokumentációban vizsgálni kell a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a (2) bekezdés szerint, és ennek eredményét ismertetni kell a műszaki leírásban. A vizsgálatnak a tűzbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, az egészséges beltéri légállapotra vonatkozó, valamint a földrengésállósági követelmények teljesülésére is ki kell terjednie.

 A szoftverben változást nem okozott.

 

6. Helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás

Új épület építése, vagy meglévő felújítása esetén minden 12 m2-nél nagyobb helyiségben önálló hőmérséklet szabályozást kell biztosítani. Ez korábban is a BB-nél jobb kategória elérésének feltétele volt.

7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész 4. pont 4.1. alpont

A programban az összesítés során lehet kipipálni, hogy teljesül-e a feltétel, egyéb esetben nem engedi a szoftver a jobb kategória elérését.

 

7. Elektromobilitást tartalmazó intézkedések

A rendelet új, 8. számú melléklettel bővült, mely a nem lakáscélú új épületek és jelentős felújítások esetében elektromobilitást elősegítő intézkedéseket tartalmazza.

A programban az alapadatok megadása fülön található Elektromobilitás gombra kattintva beállíthatóak az erre vonatkozó adatok, mely alapján a tanúsítvány tartalmazni fogja a megfelelőséget (illetve amennyiben nem vonatkozik rá ez a kitétel, ennek feltűntetését).

 

8. Nukleáris távhőtermelési mód

A hőtermelési módokat tartalmazó táblázatba bekerült a kapcsolt energiatermelés nukleáris erőművi blokkban, melynek primerenergia-átalakítási tényezője 0.

7/2006. (V. 24.) TNM rend. 7. melléklet 1. pont 1.9. alpont

Ez az hőtermelési mód hamarosan bekerül a programba, addig az ei érték manuális bevitelével érhető el.

 

9. Az alacsony energiaigényű logisztikai és ipari épületek kikerültek az energetikai rendelet hatálya alól

Az energetikai rendelet alól mentesült épületek köre bővült, így fent nevezett esetekben sem szükséges az előírt követelményeket teljesíteni, amennyiben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 ⁰C fokot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 1. § e) pont

    1. § (1)  E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben − a (2) bekezdés szerinti kivételekkel − épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

(2)  A rendelet hatálya nem terjed ki:

    1. a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
    2. b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
    3. c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
    4. d) hitéleti célra használt épületre;
    5. e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
    6. f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

A szoftverben az alapadatok megadásánál lévő linken megtalálható fenti jogszabályi idézet, a rendelet hatálya alól kivételt képező épületek felsorolásával.

Egyéb változások, címszavakban:

10. Változások az alapfogalmakban

A rendelet elején felsorolt alapfogalmak közé több új kifejezés is bekerült, definiálták a lakóépület és nem lakáscélú épület fogalmát, valamint a fűtési rendszer, légkondicionáló rendszer, szellőző rendszer, hőszivattyú és kazán fogalmát is.

Ezen felül fontos változás, hogy az épületgépészeti kifejezés helyett épülettechnikai szót használ ezentúl a rendelet, a vonatkozó rendszereket tehát a továbbiakban épülettechnikai rendszereknek hívjuk.

 

11. Lakóépületbe bejuttatandó frisslevegő ellátás szabályozása

Légtechnikai rendszer alkalmazása esetén a frisslevegő ellátás csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszerrel vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével biztosítható. A bejuttatandó friss levegő mennyiségét a rendelet rögzíti, és kiköti, hogy mértékébe a nyílászárókon keresztüli szellőzés nem számítható bele.

Már az év első hetei során felmerült a kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy mindenképpen kötelező légtechnikai rendszer kiépítése? A rendelet jelenlegi szövegezése szerint nem egyértelmű, hogy kell-e vagy sem kötelezően hővisszanyerős szellőzést kialakítani, és értelmezésében egyelőre a szakmai szereplők sem értenek teljesen egyet. Sok esetben irreálisan szigorú feltételet szabna ennek előírása, így a jogszabály ezen részét egyértelműsítenie kell a rendeletalkotónak a következő hónapokban.

7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész 2. pont

 

12. Épülettechnikai rendszerek címkézése

Az épülettechnikai elemek telepítésekor vagy cseréjekor a gyártó/eladó biztosítani köteles azok energiahatékonyságáról szóló címkét, mely a tanúsításkor is rendelkezésre kell, hogy álljon.

7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész 8. pont

 

13. Az országos építésügyi nyilvántartásból lekérdehetőek a tanúsítványok anonimizált adatai