Ha Ön már naprakész a januári változásokkal kapcsolatban, vagyis tudja mi az a költségoptimalizált követelményrendszer, és mikor kell alkalmazni (netán olvasta ezt a cikkünket), sajnos rossz hírem van: tévedtünk. Én legalábbis biztosan félreértelmeztem valamit, de lehetséges, hogy Ön is.

A napokban az e-tanusitas.hu-n megjelent útmutató szerint ugyanis a gyakorlatban szinte nem is létezik a költségoptimalizált követelményszint, ez csupán egy fikció. Legalábbis 2018-ig.

Eddig mi sem értettük, hogy akkor ezentúl hogyan is fogjuk összehasonlítani az egyes kategóriákat, hiszen a két eltérő rendszerben az épületek besorolása is eltérő lenne. Mi ezt megoldottuk egyébként azzal, hogy a címlapon mindkét besorolást feltüntettük. De nem ez a módszer nyert.

Nevezett útmutató szerint MINDEN CÍMLAPON továbbra is a RÉGI, általános KÖVETELMÉNYRENDSZER szerint kell szerepelnie az adatoknak! A költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelést “csak” az alátámasztó munkarészben kell igazolni…

Akkor most mit és hol is kell feltüntetni?

Azzal már tisztában vagyunk, hogy a költségoptimalizált követelményrendszer – részben vagy egészben – akkor jön csak szóba, ha “közpénz” forog kockán, vagyis “energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás” valamelyikét élvezheti a projekt. Ilyenkor két számítást kell elkészíteni (ami mondhatni már 4 lesz így, hiszen mindkettő két számítást tartalmaz): egyet a pályázat benyújtásához, egyet pedig a beruházás megvalósítása után.

Fenti útmutató az alábbiakról rendelkezik:

A pályázat benyújtása előtt készített tanúsítvány:

  • A borítólapon a tényleges fizikai (tehát a beruházás elvégzése előtti) állapotot kell feltüntetni a R. 1.számú melléklete követelményértékei szerint. (RÉGI, általános követelményrendszer – a szerk.)
  • A tanúsítványban megfogalmazott, és a borítólapon is olvasható korszerűsítési javaslatában olyan korszerűsítést kell javasolni, aminek eredményeként az épület meg fog felelni a R. 5. számú melléklete szerinti követelményeknek, és ezt a tanúsítvány munkarészében számításokkal kell alátámasztani. (ÚJ, költségoptimalizált követelményrendszer – a szerk.)
  • A javaslat megvalósítása esetén elérhető energetikai besorolást pedig továbbra is a R. 1.számú melléklet követelményértékei szerint kell kiszámolni. (BESOROLÁS RÉGI szerint!!! – a szerk.)

A beruházás megvalósulása után készített tanúsítvány:

  • A borítólapon a tényleges fizikai (tehát a beruházás elvégzése utáni) állapotot tanúsítja a R. 1.számú melléklet követelményei szerint. (RÉGI, általános követelményrendszer – a szerk.)
  • A tanúsítvány munkarészében ki kell mutatni, hogy az épület megfelel a R. 1.számú mellékletének, és e szerint milyen energetikai besorolást kapott. (BESOROLÁS RÉGI szerint!!! – a szerk.) Ezen túl ki kell mutatni azt is, hogy az épület az R. 5. számú melléklet követelményértékeinek is eleget tesz. (ÚJ, költségoptimalizált követelményrendszer – a szerk.)
  • A tanúsító dönthet arról, hogy további korszerűsítési javaslatot megfogalmaz-e. A javaslat megvalósítása esetén elérhető energetikai besorolást pedig továbbra is a R. 1.számú melléklete szerint kell kiszámolni.”

Két érdekes dolgot fedezhetünk fel. Az első, hogy új besorolás fentiek alapján ténylegesen nincs. Új értékek vannak, de a besorolást továbbra is a régi skálán kell megtenni. Tehát figyelem: a besorolás ugyebár egy arányszám, ne felejtse, hogy a régi követelményértékhez hasonlítsa a kiszámolt összesített energetikai jellemzőt. Magának a számértéknek meg kell felelnie az új követelményértéknek is, de nem ahhoz kell arányosítani!

A javaslatok által elérhető besorolást eddig is fel kellett minden egyes tanúsítványon tüntetni, de nem volt sehol leírva, hogy az ehhez kapcsolódó számításokat is mellékelni kell. Fenti esetekben ez sem maradhat el, nincs tehát több “behasalt” javaslat… ez azért szerintem nem rossz hír, bár tény, hogy aki eddig próbálta megúszni ezt a számolgatást, annak ezentúl lesz egy kis plusz melója.

A másik érdekes dolog: a beruházás elkészülte után igazolni kell, hogy az épület megfelel mindkét követelményrendszernek. De ha a szigorúbbnak megfelel, akkor triviális, hogy az általánosnak is, nem? Ezt a számítást valószínűleg ismét csak azért kell elvégezni, hogy a besorolást az általános rendszer szerint lehessen megtenni.

 

Az Auricon Energetic immáron felkészítve a pályázati tanúsításra

Fentiek első látásra nem tűnnek vészes változásnak. Ha azonban minden lehetséges esetet és kombinációt végiggondolunk, elég sok variáció jön össze, ahol különbözőképpen kell összeállítani a tanúsítványt és annak alátámasztó munkarészét.

Mikor melyik követelményrendszert kell alkalmazni? Mikor melyik kerül a címlapra, melyiket kell kifejteni, és melyik kerüljön a javaslatokba? A szoftver néhány egyértelmű adat megadása után automatikusan összeállítja a helyes dokumentációt, ha Ön felhasználónk, ezzel nincsen feladata.

A következő cikkben azért összeszedtük, milyen kombinációk lehetségesek, érdemes megnézni legalább a táblázatot: kattintson ide az olvasásához!

Az oldal - mint szinte mindegyik - sütiket használ. Amennyiben tovább szeretne böngészni, kérjük engedélyezze. További infó

Az oldal sütiket használ, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek is. Amennyiben folytatja az oldal használatát anélkül, hogy ezt a beállítást megváltoztatná a böngészőjében, vagy a "Rendben, elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal kijelenti, hogy fentiekkel tisztában van, megértette és elfogadja a sütik használatát.

Bezár