A 20/2014 (III.7.) BM rendelet több lépésben módosítja a 7/2006 (V.24.)  TNM rendeletet, mely az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását szabályozza.

Első rendelkezései 2014. április 6.-tól hatályosak, és bár ezek még a fontosabb határértékeket nem módosítják, a számítási eljárást több ponton is átszabják, így korántsem vehetőek félvállról. A hőátbocsátási tényezők követelmény értékei 2015. január 1.-től, majd 2018. január 1.-től szigorodnak, míg végül 2018. végétől a középületek, 2020. végétől pedig elvileg minden új épület esetén kötelező azok nulla energiaigényű épületként való megvalósítása, amennyiben a megtérülés az épület élettartama alatt várható.

2014. április 6. – pontosítások ill. változások a számítási eljárásban

Néhány fogalom meghatározáson kívül a 20/2014 BM rendelet elsősorban a TNM rendelet 2. és 3. mellékletében tesz módosításokat, vagyis a számítási módszer, és a jelölések, valamint tervezési adatok terén.

1. Az épület felület/térfogat arányának számítása (A/V)

Nem kifejezetten nevezhető változásnak, de végre tisztázza a rendelet, hogy a rendeltetési egységen belüli szerkezetek és a szomszédos fűtött terek felőli szerkezetek nem számíthatóak bele a fűtött térfogatot határoló szerkezetek felületébe. Tekintve, hogy ezeken át nincs hőáram, hiszen azonos hőmérsékletű tereket választanak el, ezt eddig is így kellett (volna) számolni.

(ld. 2. melléklet I.2.1.)

2. U értékek számítása

A jogszabály kibővíti a nem homogén szerkezetek esetén figyelembe veendő, rétegtervi hőátbocsátási tényezőbe (U) beleszámítandó, szerkezeten belüli hőhidak számát, hiszen a korábbi változat csak a pontszerű hőhidakat hatását említette. Ezzel szemben most tartalmazza a szöveg a vonalmenti szerkezeten belüli hőhidakat is, és szerencsére mindkét típusra példákat is említ, a könnyebb értelmezhetőség érdekében. E szerint pontszerű hőhidat jelentenek a rögzítési rendszerek, konzolok, csavarok, átkötővasak stb., vonalmentit a vázszerkezetek, hézagok, panelcsatlakozások stb. Sőt, kiemeli: “a szerkezetek csatlakozásánál – nyílásoknál, sarkoknál – keletkező hőhidak hatását nem számolva“, hiszen ezek máshol, a teljes épületre vonatkozó hőhídkorrekcióban szerepelnek.

A számításhoz, szokás szerint, részletes, és egyszerűsített módszert is engedélyez a rendelet, előbbit MSZ EN ISO 10211 szabvány, utóbbit MSZ EN ISO 6946 szabvány szerint.

Fenti pontot egy alponttal kiegészítve a nyílászárók U értékének számítási módszerét is részletezi a jogszabály, miszerint “az üvegezés (vagy más átlátszó szerkezet) és a keretszerkezetének (vagy más a felületen megjelenő felületnek) együttes felületre vetített átlagát kell figyelembe venni, figyelembe véve a szerkezeten belüli hőhidak hatását (pl. az üvegezés és a keretszerkezet csatlakozását, a távtartókat). A hőátbocsátási tényező üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (redőny stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet „nyitott” és „csukott” helyzetére vonatkozó hőátbocsátási tényezők számtani átlaga vehető figyelembe.

Fentiek többnyire szintén nem számítanak módosításnak, csupán pontosítják a számítások értelmezését.

(ld. 2. melléklet II.3.1-2.)

3. Kitétel a χ módosító tényezők alkalmazásában

A fajlagos hőveszteségtényező számításához a hőhídveszteségekkel korrigált UR értékeknél használt χ módosító tényezők alkalmazásához tesz kiegészítést a jogszabály:

A korrekciós tényező nem használható a gyártási, kivitelezési, tervezési hibák figyelembevételére és az ezek miatt időben bekövetkezett hőhidasság figyelembevételére (pl. hőszigetelt panelos rendszerek gyártási hibái).

(ld. 2. melléklet II.6.)

4. Egyéb változások a számításban

A többdimenziós hőáramok (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) részletes módszer szerinti számítása (ld. 2. melléklet II.5.a) pont) esetére két képletet módosít a rendelet, ezeket lásd a 2. melléklet 7. pontjában (nem részletezzük, tekintve, hogy kevesen végzik el a végeselemes számítást ezen hőhidakra.)

A fűtés éves nettó hőenergia igénye (QF) számításakor két újdonságot vezet be a módosított jogszabály:

  • s csökkentő tényező hatását csak akkor lehet számításba venni, ha fűtésszabályozás automatikával programozható;
  • meglévő épülethatároló elemek tömítettségének a fűtés éves nettó hőenergia igényre gyakorolt hatását a légcsereszámban egy újonnan bevezetett tényező, a 3. melléklet IV.2. táblázatában szereplő nT érték hozzáadásával kell figyelembe venni. (nT légcsere hányad folyamatosan jelentkezik és hővisszanyerést nem lehet rajta alkalmazni)

(ld. 2. melléklet IV.1.)

Amennyiben a hővisszanyerés felületi hőcserélővel történik (tehát nem az elszívott levegőt forrásoldalként hasznosító hőszivattyúval), úgy az energiamérleg számításakor a deresedést megelőző megkerülő vezetékes üzemmód miatti hatásfok csökkenést figyelembe kell venni, a megadott képlet szerint.

(ld. 2. melléklet IV.5.)

Utóbbi, a számítás gépészeti szakaszában tett módosításokat szintén nem részletezzük, érdemes erre alkalmas programmal, vagy gépész segítségével számolni. A fontos, hogy tisztában legyünk vele: mostantól figyelnünk kell fentiek alkalmazására is.

5. Tervezési adatok kiegészítése

A 3. mellékletben III./I. fejezetében kibővült a hőfokhidat és a fűtési idény hosszát tartalmazó táblázat, illetve gyakorlatilag a korábbi I.1. és I.2. táblázatokat vonták össze és egészítették ki. Így több adathoz juthatunk hozzá direktben, a többit továbbra is interpolálni kell.

Szintén e melléklet IV. fejezetébe bekerült egy új táblázat, mely a tömítetlenségből származó légcsere növekedés adatait – vagyis a korábban említett nT értékeket – tartalmazza, melyet a fűtés éves nettó hőenergia igényének számításakor kell figyelembe venni (ld. 4. pont).

Változtak továbbá a primer energia átalakítási tényezők, ezt a melléklet V. fejezete tartalmazza. A változás szerencsére csak a távfűtéshez tartozó értékeket érinti, de azokat teljes mértékben átalakították, szerintem jócskán egyszerűsödött ezáltal a helyzet. Az új táblázat szerint:

Távhő primer energiaigénye

Jó hír, hogy a jogszabály hatályos változata rögzíti azt az esetet is, amikor a távhőszolgáltató nyilatkozata a távhő energiaforrásának típusáról nem áll rendelkezésre, ekkor az “e” értékét 1,26-ra kell felvenni.

2015. január 1. – szigorodó határértékek közpénzekből finanszírozott projektekre

2015. január 1.-től a TNM rendelet kiegészül egy 5. melléklettel, mely a költségoptimalizált követelményszinteket tartalmazza, és gyakorlatilag az 1. melléklet I.-III. fejezetének szigorított értékeket tartalmazó változata. Meghatározza a szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek (U), a fajlagos hőveszteségtényezőnek (q), és az épület rendeltetésétől függően az összesített energetikai jellemzőnek (EP) a követelményértékeit. Sőt, a hőátbocsátási tényezőknél felsorolt szerkezetek köre kibővül az üvegezésekkel, ipari és tűzgátló ajtókkal-kapukkal, illetve a hagyományos energiagyűjtő falakkal.

Hőátbocsátási tényezők határértékei

A szigorúbb határértékek alkalmazása egyelőre csak abban az esetben kötelező, amennyiben az érintett projekt hazai vagy uniós pályázati forrás, vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg:

“6/A. § Az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű
a) meglévő épület nem jelentős mértékű felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épületelemek energetikai jellemzőinek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében és az 5. melléklet I. részében,
b) új épület építése vagy meglévő épület jelentős mértékű felújítása esetén az épület energetikai jellemzőinek meg kell felelniük az 1. melléklet IV. és V. részében és az 5. melléklet I–III. részében
meghatározott követelményeknek.”

2018. január 1. – az új követelményértékek általános kiterjesztése

Ettől az időponttól kezdve az 5. mellékletben meghatározott követelményértékek minden épület esetén kötelezővé válnak, az 1. melléklet I.-III. fejezeteit pedig hatályon kívül helyezik.

“3. § (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. és az 5. melléklet előírásainak”.

Közel nulla energiaigényű épületek – 2018 végétől

Ha a jelenleg tervezett, és a BM rendeletben megfogalmazott módosítások lépnek hatályba, 2018. december 31.-től a középületeket (a rendelet megfogalmazása alapján: “a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket”), majd 2020. december 31.-től minden új épületet közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, amennyiben a “kormányrendelet szerinti költséghatékonysági számítás alapján a beruházás az épület várható élettartama alatt megtérül” (6/B. §).

Itt egy fogalmat igencsak fontos még tisztázni:

“2. § 6a. közel nulla energiaigényű épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított”.

MI GARANTÁLJUK A JOGSZABÁLYKÖVETÉST

…Önnek pedig nem kell többé ezzel törődnie.

Próbálja ki az Auricon Energetic szoftvert INGYEN, és tanúsítványa mától biztosan mindig megfelel a hatályos TNM rendeletnek.

Töltse le most azonnal, ingyenesen!

Név:*
E-mail cím:*
Érdekel a program, mert:*
Energetikai tanúsító vagyok.:*

Jogszabálykövetési garanciaLegegyszerűbben használható energetika szoftver garanciaSzoftvertámogatás garancia

 

 

Az oldal sütiket használ. Amennyiben tovább szeretne böngészni, kérjük engedélyezze. További infó

Az oldal sütiket használ, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek is. Amennyiben folytatja az oldal használatát anélkül, hogy ezt a beállítást megváltoztatná a böngészőjében, vagy a "Rendben, elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal kijelenti, hogy fentiekkel tisztában van, megértette és elfogadja a sütik használatát.

Bezár