2016 januárja ismét változásokat hoz az energetikai számítások terén. Nem is kicsit – a mindenki által ismert “közel nulla” követelményszint mellett változik az energetikai besorolás rendszere is. És azt hiszem, utóbbi fog nagyobb felfordulást okozni. Ráadásul rengeteg új, eddig be nem kért adatot kell megadni a tanúsítványban. Összességében tehát erre számíthat:

  • “közel nulla” követelményszint;
  • használatbavétel időpontjától függő követelményértékek;
  • új energetikai besorolás – A/V aránytól függetlenítve (és a régi tanúsítványok átsorolása);
  • energetikai osztály függvényében további követelmények;
  • új, kötelező adatok a tanúsítványban

Az alábbi összefoglaló nem a követelményértékek bemutatására szolgál, ezek egyértelműen kiolvashatóak a rendeletekből. A cél sokkal inkább felhívni a figyelmet a változások lényegére, és a nagyon is fontos “apróbetűs” részekre, amiken néha átsiklik az ember. Nem lett könnyű olvasmány, de érdemes átrágni.

 

7/2006 (V.24.) TNM rendelet – követelményszintek változásai

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendeletet most a 39/2015. (IX.14.) MvM rendelet módosítja.

A módosító rendelet viszonylag hosszú, mert a TNM rendelet egyes mellékleteit is módosítja, illetve bővíti is egy 6. melléklettel, mely a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét tartalmazza.

A változás legfontosabb eleme gyakorlatilag a TNM rendelet 6.§-ában van összefoglalva: mikor milyen követelményrendszernek kell ezután megfelelnünk:

“6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
e) az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. részében foglalt követelményeknek.

(3) A (2) bekezdést az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.

(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének
a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie.

(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie
a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,
b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I-IV. részében foglalt követelményeknek.

(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.

(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)-(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra.”

Ezt az alábbi táblázat foglalja össze:

kovetelmenyszintek_2016

Ami igazán fontos, hogy a követelményszinteket a használatbavétel időpontjában kell teljesíteni, vagyis a tervezés során ismernünk kell annak tervezett idejét, és ennek függvényében alakítani az épületet! A személyes véleményem az, hogy a 2016-ban/után indított tervezések esetén már vétek a közel nulla követelményszint alatt tervezni – csak azért, mert esetleg éppen belefér -, a használatbavétel után 1-2 éven belül már “elavultnak” számít az épület.

“Közel nulla” követelményszint – 6. melléklet

A pontos követelményértékek, mint említettem, kiolvashatóak a rendeletből, itt inkább a finomságokra szeretném felhívni a figyelmet.

 

Hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelmények

A Hőátbocsátási tényezők követelményértékei a közel nulla követelményszint esetében megegyeznek a költségoptimalizált követelményszint esetén megadott értékekkel, vagyis az 5. melléklet I. bekezdése az irányadó.

Meglévő épületek felújítása esetén értelemszerűen csak a felújítással érintett szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek kell megfelelnie a vonatkozó követelményértékeknek.

 

Fajlagos hőveszteség tényezőre vonatkozó követelmények

A lényeg a 3. pont:

“3. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül, elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön.”

Tehát, az új, 6. mellékletben megadott követelményszint csak könnyűszerkezetes épületekre vonatkozik! Nehéz szerkezet esetén ismét marad költségoptimalizált követelményszint esetén megadott határérték, vagyis az 5. melléklet II. pontja az irányadó.

Fontos tudni, hogy a q tényező határértéke általában nagy, 25% feletti homlokzati üvegezési arány esetén többnyire csak 3 rétegű üvegezéssel elégíthető ki, a fajlagos hőtároló tömegtől függetlenül (esetleg jól benapozott, nem árnyékolt déli üvegezés esetén elég lehet a 2 réteg is).

 

Összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

A követelményértékeket táblázat foglalja össze, az ingatlan funkciója szerinti bontásban.

Összesített energetikai jellemző követelményértéke 2016

Fontos a táblázat alatti kiegészítés, mely az “Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek” funkciókra vonatkozik:

“1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett.”

Tehát, ha a teljes alapterület hűtött, akkor ennél a funkciócsoportnál 90-ről 100 kWh/m2a-re növelhetjük az összesített energetikai jellemző követelményértékét – kisebb alapterületi részesedés esetén pedig arányosan, 90 és 100 közötti értéket kapunk. A hűtéssel ellátott irodaházaknál eszerint kitolhatjuk a követelményértéket, de fontos, hogy a TNM rendelet 1. melléklet V. 7. pontja szerint hűtés kiépítését csak ott lehet elvégezni, ahol az ablakok árnyékolása megoldott, amennyiben az ablak potenciális nagy hőterhelésnek van kitéve (ld. az említett pontban részletezve). Az ablak és a társított szerkezetek együttesen maximum 0,3-as g tényezővel rendelkezzenek.

Az “Egyéb” kategóriájú épületek esetében alkalmazandó referenciaépület adatai kismértékben szintén eltérnek a költségoptimalizált szintnél megadottaktól:

  • 2K helyett 1K arányossági sávval rendelkező termosztatikus szelepek;
  • a meghatározott fajlagos éves bruttó energiaigény mínusz 10 kWh/m2a tekintendő követelményértéknek.

Itt még megemlítendő, hogy a rendeltetések szerinti bontás nem teljesen egyezik meg az eltérő követelményrendszereknél, ezért erre figyeljünk oda. Az általános követelményrendszerben az irodaépületek mellé sorolták a kisebb középületeket. A költségoptimalizált szintnél ez már nincsen külön jelölve – így számomra nem teljesen egyértelmű, hogy még mindig ide soroljam őket, vagy az egyéb kategóriába (inkább az előbbire szavaznék, mert akkor nem kell referenciaépületet megadnom…). A közel nulla követelményszintnél pedig az irodaépület mellé bekerült az “1000 m2 alatti helyiséget magába foglaló kereskedelmi épület”, az oktatási épület pedig kiegészült az “előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületekkel”.

 

Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

A pontos szövegezésért érdemes a rendeletet elolvasni, de igyekszem annál rövidebben összefoglalni:

  • Az épület energiaigényét a (2. melléklet XII. alapján) számított  összesített energetikai jellemző értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben megújuló energiaforrásból kell biztosítani;
  • a figyelembe vett megújuló energia: az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben előállított (az épület ellátására és azzal együtt hozták létre, vagy olyan távfűtésből/távhűtésből fedezik, amely csak megújuló energiát használ – 6. mellékl. IV.1. tábl.)
  • Egyéb rendeltetésű épületnél a megújuló energia részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2a-t.
  • Az összesített energetikai jellemző számított értékébe a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba (3. melléklet V.1. táblázat szerint – primer energia átalakítási tényező=0)
  • Az itt található táblázat (6. melléklet IV.1.) tartalmazza a megújuló részarányba figyelembe veendő primer átalakítási tényezőket – de az e-epites.hu-n megjelent segédlet 7. oldal alapján: “A 6. melléklet IV.1 táblázatában szereplő, az országos hálózatból vett elektromos áram megújuló energia tartalma tájékoztató adat, de nem vehető figyelembe a MEM számítás során, mivel nem számít közelben termeltnek a 3. pont szerint.”
  • Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
  • Számításba vehető a szoláris hőnyereség hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.
  • Épületből távozó, vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe – kivéve a más épületből a közcsatornákba engedett víz hőjét.
  • Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.

Meglévő mellékletek változásai

A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet I. és III. mellékleteiben is történik néhány változás.

Az I. mellékletben ez az V. fejezetet, vagyis az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokat érinti. A fejezetben rögzített gépészeti paraméterek alapvetően a tervezést érintik, vagyis olyan kitételeket fogalmaznak meg, melyeket figyelembe kell venni új épület vagy épületrész, illetve bővítés, felújítás során, a gépészeti rendszerek tervezése, létesítése kapcsán.

A tanúsítvány számítási feladataihoz kapcsolódóan ebből elsősorban az 1. pont alá kerülő kiegészítést fontos ismerni:

“1.2. A fűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik:
1.2.1. huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal egy rendeltetési egységben lévő helyiségekben a fűtési energiaigény meghatározását 20 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni;
1.2.2. azokban a közlekedőkben és mellékhelyiségekben, amelyek egy épületben vannak a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, de nincsenek velük egy rendeltetési egységben és azoktól U < 0,8 W/m2K szerkezetek határolják, 17 °C parancsolt levegő hőmérsékletére lehet végezni a méretezést;”

Általános esetben eddig is 20°C belső hőmérséklettel számoltunk, így alapvetően ez nem jelent változást. A kiegészítést akkor kell figyelembe venni, ha részletes módszerrel számoljuk – vagyis figyelembe vesszük – a helyiségeket. Ekkor ugyanis minden egyes helyiség légállapot jellemzőit külön meg kell adni. Ez – a TNM rendelet fenti pontja (I. melléklet V. 1.) szerint – történhet az ott megadott táblázat alapján (1.1.), vagy az MSZ EN 15251 szabvány szerint, illetve fent idézett 1.2. pontot figyelembe véve. Számomra sajnos nem minden egyértelmű, mert a táblázat például a lakóépületben lévő konyhára 16 °C-ot ír minimális belső hőmérsékletnek fűtésnél, de mivel kevés olyan lakóépületet ismerek, ahol a konyha nem egy rendeltetési egységben van a lakóhelyiségekkel, az 1.2.1. pont máris felülírja a táblázati értéket. Persze egy szálloda ipari konyhával már értelmezhető a táblázat szerint is, mindenesetre ezeket az értékeket átgondoltan lehet csak alkalmazni, automatizálni nehéz.

Tervezés esetén – új épületre és felújításokra egyaránt vonatkozóan – kiemelten fontos az 1. melléklet V. fejezet 6.1. pontjában történő változás:

“6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások
6.1. Hővisszanyerő
Lakótól eltérő rendeltetésű épületek esetén, amennyiben a légtechnikai rendszerben elszívásra és befújásra is légvezeték kiépítése történik, vagy amennyiben a légtechnikai rendszerben a levegő fűtésre kerül, akkor a légtechnikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerés működési hatásfoka legalább 65% legyen.”

Vagyis fenti esetekben kötelezően előírják a hővisszanyerő beépítését! Ezt a szabályt a 2016. január 1.-e után beadott engedélyek esetén kell alkalmazni – illetve nem engedélyköteles munkák esetében is kötelező, ha a kivitelezést e dátum után kezdték meg. A rendszer hatásfokába a deresedés elleni védelem miatti veszteséget is be kell számítani.

A 3. mellékletet érintő változások két területet érintenek. Egyrészt az “I. Jelölések és mértékegységek” fejezetben változik azon mennyiségek mértékegysége, melyekben ezres osztó szerepelt (H és Z). Másrészt a “IV. Épületekre vonatkozó tervezési adatok” részben lévő IV.1. táblázat két megjegyzéssel egészül ki:

“10) A lakóegységenként a lakóegység 80 m2 hasznos alapterület feletti hányadát 15 kWh/m2a-el kell figyelembe venni. 11) A fűtési energia igény számításánál a belső hő nyereség hasznosult hányadát fajlagos hőtároló tömeg függvényében le kell csökkenteni.”

A 10)-es számú kiegészítés könnyedén értelmezhető, 11)-es számú társa azonban első látásra kicsit nehezebben. Valószínűleg a sugárzási nyereséghez kapcsolódó ε hasznosítási tényezőre utal, mely a hőtároló tömeg függvényében 0,5 (könnyűszerk.) illetve 0,75 (nehéz szerk.) értéket veheti fel.

 

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet – új energetikai besorolás és rengeteg új, kötelező adat a tanúsítványban

Módosította a 261/2015 (IX. 14.) Kormányrendelet. Két sarkallatos pontja az új besorolás, mely a közel nulla követelményszinten alapszik, valamint a 2. melléklet, mely az alátámasztó munkarész tartalmát szabályozza. Ezen felül persze egyéb, kisebb módosításokat is tartalmaz.

Új besorolás a közel nulla követelményszint alapján

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 4.§ (7) pontja tartalmazza a besoroláshoz használt referenciaérték meghatározásának módját:

“(7) Az 1. melléklet szerinti energetikai minőségtanúsítványon feltüntetett követelményértéket és az energetikai minőség szerinti besoroláshoz (a továbbiakban: besorolás) felhasznált referenciaértéket a Rend. 4. §-a szerint, a Rend. 6. melléklet III. része alapján kell meghatározni. „BB” vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható az épületre vagy a benne lévő önálló rendeletetési egységre, ha az épület egésze megfelel a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében meghatározott követelményeknek is.”

A bekezdésben a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet paragrafusaira utalnak – korábban ez így is szerepelt, most valamiért kimaradt a szövegből. A minősítési osztályba soroláshoz eddig az összesített energetikai jellemző általános követelményrendszer szerint megadott követelményértékéhez hasonlítottuk az épületre számított értékét, és az így kapott százalékérték mutatta meg, hogy mely kategóriába kerülhet az ingatlan. 2016 januártól az összesített energetikai jellemző követelményértékét azonban már a TNM rendelet 6. melléklet III. fejezete szerint (közel nulla követelményszint) kell megadni, és ehhez viszonyítjuk annak épületre számított értékét. Az így kapott százalék érték a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete szerint, új besorolási skálán elhelyezve adja az új minősítési osztályt.

Energetikai besorolas 2016

A duplázott betűk a korábbi rendszertől való éles megkülönböztethetőséget szolgálják.

A besoroláshoz önmagában azonban nem elég a korábbi százalék érték, fent idézett, 4.§ (7) pontja alapján vizsgálni kell a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 6. melléklet II. és IV. fejezetének való megfelelést is – fajlagos hőveszteség tényező és megújulók részaránya -, legalábbis ha BB vagy annál jobb besorolás jönne szóba – ezek csak abban az esetben adhatóak ki, ha utóbbi követelményeknek is megfelel az épület egésze. Rendeltetési egység tanúsítása során ez okozhat némi nehézséget, a rendelet ugyanis ténylegesen azt mondja ki, hogy ilyen esetben nem csak a lakást (rendeltetési egységet), hanem a teljes épületet is tanúsítani kell! A 2. melléklet 1.9.1. pontja ráadásul kiköti, hogy a lakás tanúsítványának hivatkoznia kell az épület tanúsítványának HET- kódszámára. (Én ugyan pont fordítva értettem ezt a mondatot, de az nem lenne logikus, és a cikk végén linkelt segédlet is megerősíti, hogy a lakás hivatkozik a házra. )

További kikötések találhatóak a rendeletben AA vagy annál jobb besorolás esetére – egyrészt csak a TNM rendeletben meghatározott részletes számítási módszer, vagy dinamikus szimuláció alkalmazása esetén adható ki, másrészt:

“4. „AA” vagy annál jobb besorolás csak olyan esetben adható
4.1. ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott,
4.2. ahol a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott,
4.3. ahol az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.”

2016 előtt kiadott tanúsítványok átsorolása

A kormányrendelet 12.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy az OÉNY a korábban feltöltött tanúsítványoknak számítógépes algoritmusok segítségével új besorolást ad, 2016. március 1.-ig:

a) lakó- és oktatási rendeltetésűként nyilvántartott épületek esetében a 4. § (7) bekezdésének megfelelően, b) iroda rendeltetésűként nyilvántartott épületek esetében a 4. § (7) bekezdésének megfelelően a hűtéssel ellátott területeket figyelmen kívül hagyva, c) egyéb rendeltetésű épületek esetén a „BB” besorolás maximumát 100 kWh/m2a referencia értékre számítva, a 2016. január 1-jén hatályba lépett 3. melléklet és a 8. § (2) bekezdésének megfelelően.

Az automatikus átsorolás csupán az összesített energetikai jellemző számolt értékét hasonlítja az új követelményértékhez, ezáltal megkapva az új százalék értéket, mely a besorolás alapja – ez alapján már az új skálához tartozó minősítési osztálya meghatározható. Nem vizsgálja a fajlagos hőveszteség tényező, valamint a megújuló részarány megfelelőségét, ezért CC besorolásnál jobbat nem is ad ki a rendszer.

Az OÉNY fentiekről pótlapot állít ki, mely a korábbi tanúsítvánnyal együtt érvényes, és annak amennyiben kifüggesztésére kötelezve volt a megrendelő, cserélnie kell azt a pótlapra, legkésőbb 2016. július 1.-ig.

Tanúsítvány készítés ideje és módja

Eddig új építés esetén a használatbavételi engedélyt követően kellett bemutatni a tanúsítványt, ezzel szemben 2016. januártól az engedélykérelemmel egyidejűleg kell beadni, elkészíttetéséről tehát még előtte kell gondoskodnia az építtetőnek (vagyis nem a tulajdonosnak, ha az nem ugyanaz a személy) – 3.§ (2) pont.

Nagyot változott az 5.§ is, mely a tanúsítvány elkészítésének módját szabályozza:

“5. § (1) A tanúsítást

a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell végezni;

b) a teljes egész épületre, a 2. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint el lehet végezni a tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztás-mérése, számlái alapján a következő feltételek teljesülése mellett:

ba) lakóépület esetén, ha legalább 6 lakással rendelkezik az épület, lakóépülettől eltérő rendeltetésű épület esetén, ha legalább 500 m2-es hasznos alapterületű,

bb) ha az épület összesített energetikai jellemzője legalább 130 kWh/m2a,

bc) ha a tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztásában a legkisebb és a legnagyobb fogyasztású év fogyasztásában 30%-nál nagyobb eltérés nem volt,

bd) ha az épületben a belső légállapot szabályozására és a használati meleg víz előállítására csak olyan energiát használtak fel, amit az elmúlt 3 évben hiteles mérőegységgel mértek, és

be) ha a tanúsítást megelőző 3 évben az épületet rendeltetésszerűen használták és rendeltetésváltás nem volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a tanúsítás önkéntesen, a 2. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel elvégezhető.

(2a) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a tanúsítást a 2. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel el kell végezni.”

A fogyasztási adatok alapján történő tanúsítást eddig csak “250 m2 vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület” esetén engedélyezte a rendelet, ezt januártól gyakorlatilag kiterjesztik, és bizonyos feltételek teljesülése mellett ( 5.§. b) pont ) helyettesítheti a számítással történő tanúsítást. Természetesen ezen feltételek fennállása esetén is végezhető számításos módszerrel a tanúsítvány kiállítása, illetve ez kötelező is, amennyiben a fenti feltételek nem adottak. (A 130 kWh/m2a év feletti fogyasztású épületek jellemzően a 2000 előtt épült, és azóta felújítatlan épületeink. Akkor érdemes ezt a tanúsítási formát választani, ha a számítás túl bonyolult lenne – pl. épület geometria; hőszigetelt homlokzatú, de azt megszakító szerkezetekkel -pl. erkély –  bíró épületek. Javasolt és hatékonyan alkalmazható módszer paneleknél, távfűtött épületeknél.)

Alátámasztó munkarész méréssel készülő tanúsítások esetén is szükséges, a 176/2008 Korm. rendelet 2. melléklet 4. pontja szerinti adatokkal. Mivel a magas fogyasztási korlát okán csak DD vagy rosszabb besorolású épületekre vonatkozik, nem szükséges megadni az irreleváns adatokat – A/V arány, q tényező, megújuló részarány.

A módszer csak teljes épületre alkalmazható (5.§ (1) b) szerint), önálló rendeltetési egység tanúsítása csak számítással történhet!

A rendelet 1.§ (3) c)  pontja értelmében minden 250 m2 vagy annál nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén el kell végezni a  tanúsítást, függetlenül annak adásvételétől vagy bérbeadásától. A korábbiakkal ellentétben az már nincsen kikötve, hogy csak méréssel (fogyasztás adatok alapján) tanúsíthatóak.

Előlap és alátámasztó munkarész – rengeteg új adattal bővítve

A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet 2. mellékletét, mely az alátámasztó munkarész tartalmát szabályozza, gyakorlatilag kicserélték – az eddig szűk oldalnyi szöveg most meghaladja a két A4-es oldalt. A jogalkotó részletesen leírja, pontosan milyen adatokat kell feltüntetni – ez nyilvánvalóan a tanúsítványok ellenőrzését segíti majd, hiszen rengeteg köztes számítási adat és tényező is kiírásra kell, hogy kerüljön. Emellett az épületről szóló alapadatok köre is bővült. Változott az 1. melléklet is, ahol szintén a korábbihoz képest több adatot kérnek, ezek az előlapra kell, hogy kerüljenek.

 

1. melléklet – előlap

Az alábbi új/megváltozott tartalmakkal:

  • A vizsgált épületet ábrázoló fotó
  • Az épület (vagy önálló rendeltetési egység) számított, méretezett összesítet energetikai jellemzője (kWh/m2a)
  • Az épület (vagy önálló rendeltetési egység) összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (kWh/m2 év) (1)
  • Az épület fajlagos hőveszteségtényezője a követelményérték százalékában (1)(2)
  • Az épületben hasznosított megújuló energia részaránya (1)(2)(3)
  • 2016. január 1-jétől érvényes energetikai minőség szerinti besorolás
  • Az épület védettsége (műemlék, helyi védett)
  • A tanúsítvány kiállításnak oka
  • Kapcsolódó tanúsítvány száma

(1) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklete alapján
(2) csak egész épületnél és csak számítással végzett tanúsítvány esetén töltendő ki
(3) csak „BB” vagy annál jobb besorolású épület esetén kötelező megadni

 

2. melléklet – alátámasztó munkarész

Fotók

  • energiaszámlák alapján történő tanúsítás esetén 1 db fotó a tanúsítás tárgyáról
  • számítással történő tanúsítás esetén 1200×1600 pixel felbontású, éles, jól értelmezhető, nappali fényben készült fotók:
    • egész épület tanúsítása esetén minden homlokzatról;
    • lakás/önálló rendeltetési egység tanúsítása esetén azt kívülről ábrázoló fotó (kivéve tetőtérnél)
    • jellemző hőleadóról és annak szabályozásáról;
    • jellemző ablakról;
    • hőtermelő és hőtároló beépített helyzetéről (kivéve távfűtésnél);
    • megújuló energiájú gépészet esetén arról fotó (pl. napkollektor);
    • belső oldali hőszigetelése esetén ablakkáva és könyöklő, valamint belső fal-födém csatlakozás fotója.

Alaprajz, metszet, építési engedély száma (új építés esetén)

Építés ideje; ha volt jelentős felújítás, annak dátuma

Kapcsolódó tanúsítvány száma, és a hivatkozás oka, amennyiben: 

“1.9.1. önálló rendeltetési egységről készülő tanúsítás esetén az azt magába foglaló épületről készül, ami „BB” vagy annál jobb energetikai minőség szerinti besorolás esetén kötelező;
1.9.2. a 4. § (4) bekezdésének megfelelően készül; (megj.: önálló rend. egys. tanúsítása épület tanúsítványa alapján; azonos lakások vagy házak másik alapján, stb.)
1.9.3. a korábbi tanúsítvány felülvizsgálata során készült;
1.9.4. egyéb okból készül.”

A tanúsítás egész épületről vagy önálló rendeltetési egységről készül-e

Az épület egésze műemléki vagy helyi védettség alatt áll-e; ha igen: a védett épületelemek értékleltára

Épület fűtött szintjeinek száma

Tanúsításban közreműködők adatai (név, cím, jogosultsági szám)

A melléklet 2. pontja részletezi, hogy a számítással végzett tanúsítás esetén mely részeredményeket, illetve adatokat, tényezőket kell megadni, ezáltal ellenőrizhetőbbé téve a számítást. A 3. pont ezt egészíti ki, tekintettel arra az esetre, ha teljes épület tanúsításáról van szó. A 4. pont részletezi, hogy energiaszámlák alapján történő tanúsítás esetén mely adatokat kell megadni.

Az 5. pont a korszerűsítési javaslatra vonatkozik, ehhez rövid műszaki leírást is meg kell adni, valamint a megoldás becsült hatását az energiafogyasztásra és a besorolásra. Utóbbit minden javaslatra külön, és az összes javaslat egyidejű alkalmazása esetére is.

A 6. pont további önkéntesen csatolható munkarészeket ad meg: “tervrajz, infra-felvétel, mérési jegyzőkönyv, iratmásolatok, költség-haszon elemzés, a 2. pont szerinti részletezettségében energetikai méretezés a tervezett felújításról”, a 7. pont pedig ismét említi a műemléki épületek esetén csatolandó értékleltárt, valamint kiköti, hogy javasolt korszerűsítési megoldás nem változtathatja meg az ebben szereplő épületelemeket, sem a műemlék egészét.

A javaslatra visszatérve, a rendelet 7.§ (1) bekezdése is kiegészült, eszerint:

“7. § (1) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatban fel kell tüntetni
a) a határoló szerkezetek jelentős felújításával vagy az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésével járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket,
b) a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek kisebb felújításával járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket, és
c) az épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket.”

Vagyis jelentős felújításra és “kisebb” felújításra is javaslatot kell adni, valamint itt kell megadni azokat a minimumkövetelményeket is, melyeknek meg kellene felelnie az épületnek.

 

Összességében: alapvető változásokat hoz 2016, van mire odafigyelni

Néhány dolog egyszerűsödött, de az új tanúsítási rendszer mindenképpen összetett, ezért eleinte jelentős figyelmet kíván majd az alkalmazása. Később úgyis rutinná válik, legalábbis annak, aki gyakran csinálja. Nézzük tehát összefoglalva a lényeget.

Az alkalmazandó követelményrendszerek még egyszer:

Energetikai követelményrendszerek 2016-2018-2021

 

Az új rendszer legfontosabb összefüggései:

  • Az új épületekre vonatkozó fokozatosan szigorodó követelményeket a használatbavétel időpontjában kell teljesíteni, tehát a tervezésnél ezt fontos ismerni.
  • 2016. január 1.-től a használatbavételi engedély kérelem és a használatbavétel tudomásul vételének feltétele, hogy az épület rendelkezzen hiteles energetikai tanúsítvánnyal.
  • A tanúsítványt bizonyos feltételek teljesülése esetén az utolsó 3 év energiafogyasztási adatai alapján is ki lehet állítani, ettől pl. a panelek egyszerűbb tanúsíthatóságát remélik. (De az így kiállított tanúsítvány 10 év helyett csak 3-ig használható fel, és csak az egész épületre készülhet, önálló rendeltetési egységre nem.)
  • A besorolás az összesített energetikai jellemző számított értékének és “közel nulla” követelményszintnél megadott követelményértékének viszonya alapján történik. Az új skála kettőzött betűi biztosítják a korábbi besorolástól való megkülönböztethetőséget.
  • Az összesített energetikai jellemző “közel nulla” szintű követelményértéke nem A/V függő, tehát az épület méretétől független a besorolás.
  • A “közel nulla” szint fajlagos hőveszteség tényező követelményértékének teljesítése nem kötelező, csak teljes épület, illetve BB vagy annál jobb besorolás esetén (tehát pl. lakásnál nem kell vizsgálni, hogy megfelel-e). 
  • BB vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható – teljes épületre vagy önálló rendeltetési egységre -, ha a teljes épület megfelel a fajlagos hőveszteség tényező és a megújuló részarány “közel nulla” követelményeinek is (7/2006 TNM rendelet 6. melléklet II. és IV.) –> Tehát ha pl. egy lakás BB-re jönne ki, meg kell csinálnia  teljes épület tanúsítását külön, és ha az is teljesíti a BB követelményt, akkor annak HET- kódszámára hivatkozva adható ki a lakás tanúsítványa!
  • Az automatikus átsorolás (e-epites.hu rendszerében) ezért legfeljebb CC besorolást ad, ha felmerül az igény ennél jobbra, el kell végezni az új tanúsítást.
  • AA vagy annál jobb besorolás csak részletes módszerrel vagy dinamikus szimulációval történő számítás esetén adható ki, illetve teljesülnie kell az alábbiaknak:
    • a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott
    • a fűtési és hűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott
    • az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségelosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.
  • Felújítások esetén a “közel nulla” követelményszint teljesítése önkéntes, 2018-tól a felújított szerkezetek tekintetében (U érték) a költségoptimalizált követelményeket kell teljesíteni – illetve a gépészet 1. melléklet V. szerinti (általános) követelményeit. Jelentős felújítás esetén az épületnek vagy érintett egységnek meg kell felelnie a q és E érték költségoptimalizált követelményeinek is, valamint vizsgálni kell a nyári túlmelegedést.
  • Az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba (6. melléklet IV. 2. szerint, mely a 3. melléklet V.1. táblázatra hivatkozik)!
  • Lakótól eltérő funkció esetén bizonyos esetekben kötelező hővisszanyerő beépítése – ld. TNM rendelet 1. melléklet V. 6.1.

 

Önálló rendeltetési egységek tanúsítása:

  • Csak számítással tanúsítható, méréssel nem.
  • “Közel nulla” követelményszint esetén nem kell megadni és vizsgálni a megújuló részarányt és a q tényezőt, ezek csak a teljes épületre vonatkoznak. 
  • Fenti esetben a nem releváns A, V, A/V értékeket sem kell megadni.
  • BB vagy annál jobb besorolás esetén hivatkozni kell a teljes épület tanúsítványára (ld. fentebb).

 

Végülis el lehet-e felejteni az A/V arányt?

Ugyan az osztályba sorolás, és a “közel nulla” követelményszint összesített energetikai jellemzője függetlenítve lett az A és V értéktől, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az értékek többé nem szükségesek a tanúsításhoz. Teljes épület tanúsítása esetén “közel nulla” követelményrendszerben is meg kell felelni a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékének, ez pedig máris A/V függő érték. 2018-ig illetve 21-ig pedig még él az általános és költségoptimalizált követelményrendszer is – sőt felújítások esetén utóbbi 2021 után is megmarad. Ezekben a rendszerekben pedig továbbra is a korábbiak szerint számolunk, vagyis önálló rendeltetési egység tanúsítása esetén is vizsgálni kell a q érték megfelelőségét, így szükség van fenti adatokra.

Ha meglévő épületet csak tanúsítunk – vagyis felújítás nem készül, ezért nem kell követelményszintnek való megfelelőséget igazolni, csak besorolási kategóriát megállapítani -, a fűtött térfogat értékére akkor is szükség van, például a QF és Δtbnyár értékeinek kiszámításához.

Egyelőre tehát nem érdemes elkönyvelni, hogy ezentúl sokszor számolhatunk ezen értékek kihagyásával, de előfordulhat, hogy a fűtött térfogatot határoló összfelületre valóban nem lesz szükség egy-egy tanúsításnál.

 

Hasznos lehet még az alábbi, e-epites.hu portálon megjelent tájékoztató anyag áttekintése:

Miniszterelnökségi tájékoztató a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről

 

MI GARANTÁLJUK A JOGSZABÁLYKÖVETÉST

…Önnek pedig nem kell többé ezzel törődnie.

Próbálja ki az Auricon Energetic szoftvert INGYEN, és tanúsítványa mától biztosan mindig megfelel a hatályos TNM rendeletnek.

Töltse le most azonnal, ingyenesen!

Név:*
E-mail cím:*
Érdekel a program, mert:*
Energetikai tanúsító vagyok.:*

Jogszabálykövetési garanciaLegegyszerűbben használható energetika szoftver garanciaSzoftvertámogatás garancia

   

Az oldal - mint szinte mindegyik - sütiket használ. Amennyiben tovább szeretne böngészni, kérjük engedélyezze. További infó

Az oldal sütiket használ, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek is. Amennyiben folytatja az oldal használatát anélkül, hogy ezt a beállítást megváltoztatná a böngészőjében, vagy a "Rendben, elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal kijelenti, hogy fentiekkel tisztában van, megértette és elfogadja a sütik használatát.

Bezár