Az épülethez kapcsolódó fűtetlen terek figyelembevétele az energetikai számításokban több módszerrel is lehetséges.
-
- A 7/2006 TNM rendelet a 2. melléklet II/4. pontjában a fűtetlen térrel határos szerkezetek esetén alkalmazandó hőmérsékletkorrekciós tényező (μ) számítási módját ismerteti. Pince és padlás esetén megadja a tényező értékét (0,5 ill 0,9), melyet egyszerűsített számítás esetén alkalmazhatunk. Részletes módszerként a szabványokra hivatkozik.
- Az MSZ EN ISO 13789 szabvány 7.5 pontja foglalkozik a fűtetlen téren keresztüli hőárammal, melynek során szintén hőmérsékletkorrekciós tényezővel számol (bkorr), ez azonban nem egyezik meg fentivel, annál sokkal több tényezőt vesz figyelembe.
- Az MSZ EN ISO 6946:2017 szabvány 6.10. pontja egyrészt részletes módszerként hivatkozza az előző pontot, másrészt egyszerűsített módszerként a fűtetlen tér hővezetési ellenállásként való figyelembevételének módját adja meg, bizonyos feltételek mellett.
- A 7/2006 TNM rendelet a 2. melléklet II/4. pontjában a fűtetlen térrel határos szerkezetek esetén alkalmazandó hőmérsékletkorrekciós tényező (μ) számítási módját ismerteti. Pince és padlás esetén megadja a tényező értékét (0,5 ill 0,9), melyet egyszerűsített számítás esetén alkalmazhatunk. Részletes módszerként a szabványokra hivatkozik.
Az MSZ EN ISO 6946:2017 szabvány szerinti egyszerűsített módszerről “ITT” olvashat részletesebben. A fűtetlen tereken keresztüli hőáram egyszerűsített számításának alapja, hogy a fűtetlen teret is hőtechnikailag homogén rétegnek tekinti, melynek hővezetési ellenállása a szabvány 6.10.3 pontjában megadott képlettel számítható.
A szabvány a padlástereket külön is tárgyalja, és az egyéb fűtött terektől eltérően további egyszerűsítéssel él: a külső térelhatárolás kialakításának függvényében táblázatból olvashatjuk ki az ellenállás értékeket (6.10.2. pont):
A tető jellemzői |
Ru
|
|
| 1. | Pikkelyes tető, alátétfólia, deszkázat, vagy hasonló nélkül | 0,06 |
| 2. | Lemezfedésű vagy pikkelyes tető, alátétfóliával vagy deszkázattal, vagy a fedés alatt hasonló réteggel | 0,2 |
| 3. | Mint fenti második, de alumíniumfedéssel, vagy a tető alsó oldalán más, kis emissziós tényezőjű felülettel | 0,3 |
| 4. | Tető deszkázattal vagy alátétfóliával | 0,3 |
| MEGJEGYZÉS: Az ebben a táblázatban megadott értékek a szellőztetett tér hővezetési ellenállását és a (magas)tető hővezetési ellenállását tartalmazzák. Nem tartalmazzák az Rse külső hőátadási ellenállást. | ||
A táblázat értelmezése nem feltétlenül egyszerű, az egyes esetek besorolását segítheti a következő kiegészítés:
Fedés |
Alátéthéjazat és/vagy teljes felületű deszkázat |
Ru [m2K/W] |
Például |
|
| 1. | Kiselemes fedés | nincs | 0,06 | pl. cserépfedés alátétfedés és deszkázat nélkül |
| 2. | Kiselemes vagy fémlemez fedés | alátétfedés VAGY teljes felületű deszkázat VAGY előfedő lemez a fedés alatt | 0,2 | pl. teljes felületű deszkázatra készített zsindelyfedés; vagy lécezésen kialakított cserépfedés és alatta belógatott, szabad átlapolású páraáteresztő alátétfedés* |
| 3. | Kiselemes fedés | pl. reflektív (hővisszaverő, hőtükrös, stb.) alátétfedés | 0,3 | pl. cserépfedés és reflektív (hővisszaverő, hőtükrös, stb.) alátétfedés |
| Fémlemez fedés | fentiek (2.-3.) közül bármelyik | pl. sávos vagy nagytáblás fémlemez fedések | ||
| 4. | Tető deszkázattal ÉS alátétfóliával | alátétfedés ÉS teljes felületű deszkázat (a tetőfedés vagy az alátétfedés alatt) | 0,3 | pl. bármely fedés, mely alatt alátétfedés ÉS teljes felületű deszkázat is készül, a tetőfedés vagy az alátétfedés alatt |
*Alátétfedések típusait ld. ÉMSZ Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei
További megjegyzések a szabványból:
A táblázat értékei a fűtött épületek feletti természetes szellőzésű padlásterek esetén alkalmazhatóak, gépi szellőzés esetén az ISO 13789 szabvány szerinti számítást kell alkalmazni.
A számítás a padlástérben kialakuló páratechnikai feltételek számítására nem alkalmas, és a páratechnikai viselkedést nem modellezi.
Alátéthéjazatok, előfedő lemezek, átszellőztetés kérdésköre
A kivitelezési gyakorlat alátétfólia alatt még manapság is gyakran a mezőgazdasági fóliát érti, így érdemes kicsit mélyebbre ásni a dologban.
Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kiadott Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen kialakítási lehetőségei vannak az alátéthéjazatoknak, és azokat mely esetekben szükséges ill. javasolt alkalmazni.
Bár a MSZ EN ISO 6946:2017 szabvány utolsó változata későbbi, terminológiájában nem vette át az irányelvekben szereplő megnevezéseket, illetve nem részletezi, hogy mely esetben milyen “alátétfóliára” utal.
Az irányelv szerint alapvetően 3 típust különböztethetünk meg,
- a szabadon fekvő alátétfedést, mely alatt nincs külön aljzat, belógatott, ragasztott toldások nélküli kialakítású;
- az aljzaton fekvő alátétfedést, mely teljes felületű aljzatra készül, és lehet szabad átlapolású, avagy szélzáró – vagyis ragasztott toldásokkal kialakított;
- az alátétszigetelést, mely lehet vízzáró vagy vízhatlan kialakítású, szintén teljes felületű aljzaton készül, erre a célra minősített anyagból.
Fentiek alapján a szabad átlapolású alátétfedések jöhetnek számításba a szabvány 2. pontjánál, ennek hőtükrös változata a 3. pontnál, de amint komolyabb alátétfedés készül, a 4. pont szerinti hővezetési ellenállást vehetjük figyelembe a számításnál, hiszen ez esetben mindenképp deszkázat is készül, a fedés anyagától és rögzítésétől függetlenül.
Mindazonáltal ritka az a beépítetlen padlástér, ahol ilyen alátétfedés kerülne betervezésre, többnyire inkább beépített tetőterek esetén jellemző.
Kérdés továbbá, hogy pontosan mely kategóriába sorolandó pl. a palafedés, mely alatt előfedő lemezt alkalmazunk. Utóbbi kialakításának kritériuma, hogy teljes felületű deszkázat készüljön alatta, így a 2. pontban megadott “ deszkázat VAGY előfedő lemez” kategóriánál magasabb minőség jön létre.
A fedés és alátéthéjazat tekintetében a szabvány által megadott táblázat összességében annál jobb hővezetési ellenállást ad meg a padlástérre vonatkozóan, minél jobb a tető légzárása. Azonban figyelembe kell venni, hogy bezárt légréteg kialakítása az épületben páratechnikai szempontból nem feltétlenül szerencsés, mindenképpen páratechnikai ellenőrzés javasolt. Megoldást jelenthet a légréteg kiszellőztetése is, mely alátétfedés alkalmazása esetén kettős kiszellőztetéssel, vagy a padlástér külön szellőztetésével oldható meg.
***
Credit: Photo by Sebastian Herrmann on Unsplash